Bemutatták Kecskemét stratégiai fejlesztési dokumentumait

Elkészültek a stratégiai fejlesztési dokumentumok a „Kecskemét Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálata, átdolgozása” című projekt keretében. A munka egy évet vett igénybe, 6 munkacsoportban mintegy 120 fő, szakértőként pedig további 20 fő foglalkozott a dokumentumok összeállításával, amelyeket tegnap fogadott el a város közgyűlése, a mai csütörtökön pedig sajtónyilvános lakossági fórum keretében mutatta be őket Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármester és Öveges László főépítész.

 
 
 

A dokumentumok elkészítésére a város 100 százalékos támogatási intenzitású uniós és hazai forrást kapott, az összeg közel 36 millió forint. Döntően a hat munkacsoportban zajlott az előkészítés, a város honlapján pedig az eseményekről, a tervezés előrehaladásáról, a közbenső véleményezési anyagokról, döntésekről folyamatos tájékoztatás történt. Széles körű volt a társadalmi egyeztetés is, amely kiterjedt városrészi fórumokra, és lakossági ötletvásárra egyaránt. Az its@kecskemet.hu e-mail címre folyamatosan várta a tervező és az önkormányzat a javaslatokat.

 
 
 
 

Az elkészült dokumentokról:

 

Településfejlesztési Koncepció

A település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszútávra meghatározó dokumentum. Meghatározza a település átfogó fejlesztését szolgáló célokat, ajánlásokat és javaslatokat.

Környezeti feladatok:

- Az átlagosnál jobb minőségű termőterületek védelme, a művelési águknak megfelelő hasznosítással;

- A szárazodás elleni küzdelem, megfelelő öntözési kultúra kialakításával, a szükséges feltételek biztosításával;

- A szélerózió csökkentése érdekében a megfelelő művelési mód megválasztása, valamint a deflációra érzékeny területek védelme védőfásításokkal, mezővédő erdősávokkal.

- A felszíni és a felszín alatti víztestek esetében, a környezeti célkitűzések eléréséhez számos intézkedések megvalósítása szükséges: az agrárium területén, a kommunális és szennyvíz kezelésben, a károsodott, védett élőhelyekkel és más védett területekkel összefüggésben

- A levegő minőség javítása érdekében a légszennyezettség csökkentése,

- Zajcsökkentési, vagy más, a zaj elleni védelmet célzó intézkedések

- Hlladékgazdálkodás közszolgáltatási feladatai

- Vizuális környezetterhelés javítása

Javaslatok:

- az infrastruktúrális elemek fejlesztésére ( közlekedés…)

- a megújuló energiaforrások, energiatakarékosság és energia hatékonyság növelésére

- a közlekedés fejlesztésre

- az örökség védelmére és fenntartható fejlesztésére

- az egyes területfelhasználási egységek fejlesztési lehetőségeire

Ajánlások:

- a kitűzött célok elérést biztosító feladatokat következetesen szükséges végrehajtani

- az adottságokkal, lehetőségekkel jól kell gazdálkodni

- a rendszerelvű településműködtető és -fejlesztő gondolkodás erősítése

- a tervezési és fejlesztési munkát a szakmai párbeszéd és információ áramlás jellemezze

- a fejlesztésekben mindig legyen jelen a komplex szemlélet, s ez hasson ki a városfenntartásra, városüzemeltetésre is

- a városmarketing erősítése mellett a város fejlesztési terveit, lehetőségeit és elvárásait minél szélesebb körben javasolt ismertté tenni

- törekedni kell, hogy a város kreatív szellemiségét, innovatív fejlesztési energiáit a jobb kihasználására

- a városi és térségi partnerséget tovább szükséges erősíteni

- jogszabályi elvárás is egyben, hogy minimum 4 évente a város vizsgálja felül a stratégiai terveinek teljesülését

 
 
 

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia

 

Az Integrált településfejlesztési stratégia (ITS): a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program. A Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok megvalósítását az ITS-ben tervezett programokon keresztül tervezi az önkormányzati dokumentum, mely középtávú időtartamra tervez és az önkormányzati fejlesztéseken túl a város egyéb szereplőinek fejlesztéseit is magába foglalja.

A stratégiai fejlesztési célok meghatározása:

A fejlesztési célokat befolyásoló uniós és hazai szakpolitikai elvárások:

A 2014-2020-as kohéziós politikáról szóló európai uniós jogszabályrendelet (CRP) a partnerség biztosításának kérdése mellett meghatároz 11, az Európa 2020 Stratégiából levezetett úgynevezett tematikus célkitűzést.

A kohéziós politika tematikus célkitűzései 2014-2020

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése

2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása

3. A KKV-k versenyképességének fokozása

4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba

11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

 
 
 

Stratégiai célok (A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott):

 

Versenyképes-innovatív város: törekszik gazdaságának fejlesztése során diverzifikált, több lábon álló gazdasági struktúra kialakítására. Olyan vállalkozói környezetet és háttérfeltételeket igyekszik megteremteni és hosszú távon biztosítani, amely elősegítheti az itt megtelepedett vállalkozások versenyképességét, kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményük növelését.

Ökotudatos- zöld város: Kecskemét gazdasági fejlődését környezettudatos gondolkodás és a természeti környezet megóvása mellett kívánja megvalósítani. Tudatosan készül az éghajlatváltozás kihívásaira, fejlesztéseiben anyag-, erőforrás- és energiatakarékos megoldásokban érdekelt.

Megújuló város: Kiemelkedő fejlődés eléréséhez jól képzett, kreatív, szorgalmas és nyitott társadalom szükséges, ezért a város további fejlődésében alapvető fontosságú a humán erőforrás tudásának, mentális és egészségügyi állapotának folyamatos emelése.

Élhető város: Kecskemét lakosságszámának növelésében, a fiatalok megtartásában meghatározó szerepet játszhat egy vonzó városi miliő kialakítása, új funkciók városba történő vonzásával, magas szintű köz- és üzleti szolgáltatások biztosításával, a szabadidő tartalmas eltöltését lehetővé tevő intézmények és szolgáltatások fejlesztésével.

 
 
 

Horizontális célok

 

A harmonikus városfejlődés érdekében, kiemelt figyelmet kell fordítani a tervezett fejlesztéseket átható, következő „horizontális” célok elérésére:

• Az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció elősegítése, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása;

• Egészséges, élhető és fenntartható városi környezet kialakítása;

• Értékalapú és értékőrző, intelligens fejlődés feltételeinek megteremtése;

• A foglalkoztatás és munkahelyteremtés lehetőségeinek biztosítása, bővítése.

Tematikus célok

A tematikus – középtávú 7-8 évre szóló városi – célok kialakítása során, figyelembe kellett venni a különböző ágazati, szakterületi igényeket, a lakossági elvárásokat, a megalapozó vizsgálat eredményeként feltárt városi problémákat, a meglévő települési adottságokat és fejlesztési lehetőségeket. Ezen kívül a célok meghatározását befolyásolták az Európai Unió kohéziós céljai, s a formálódó hazai területi és ágazati operatív programok.

A fentiek figyelembe vételével Kecskemét 8 tematikus célt azonosított, melyeket az alábbiakban foglalhatók össze:

• A térségi elérhetőséget szolgáló közút és közlekedésfejlesztés, a hiányzó városszerkezeti jelentőségű közlekedési kapcsolatok kiépítése, a belvárosban a gépkocsiforgalom visszaszorításával a gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése (7. sz. kohéziós cél: A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása);

• A helyi adottságokat figyelembe vevő gazdaságfejlesztés ösztönzése, a munkaerő-mobilitás ösztönzése, a vállalkozóbarát gazdasági környezet erősítése, a helyi KKV-k versenypozícióinak javítása, a „kiemelt járműipari központ” minősítésben rejlő lehetőségek kiaknázása (3. sz. kohéziós cél: A KKV-k versenyképességének fokozása);

• A munkaerőpiaci igényekhez illeszkedő, gyakorlatorientált oktatási-képzési rendszer kialakítása, az infrastrukturális háttérfeltételek javítása, a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitások bővítése, törekvés az egyetemi szintű képzések számának növelésére (1. sz. kohéziós cél: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése, 10. sz. kohéziós cél: Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba);

• A munkavállalást, a társadalmi befogadást, a szegénység elleni küzdelmet, az egészségmegőrzést, a családok támogatását, a helyi kötődést elősegítő, a gyermek- és fiatalkort, valamint az aktív idősödést támogató szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztése, a közszolgáltatások erősítése (8. sz. kohéziós cél: A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése, 9. sz. kohéziós cél: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem);

• A kulturális és társadalmi sokszínűségre nyitott, befogadó, értékeire és hagyományaira büszke, azt ápoló és folyamatosan fejlesztő, művészetileg pezsgő légkörű, élhető és kreatív város kialakítása (9. sz. kohéziós cél: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem);

• A városképet és a lakókörnyezetet folyamatosan megújító, az épített környezet értékeire figyelő, idegenforgalmilag vonzó, turisztikai és szabadidős szolgáltatásaiban, létesítményeiben és programkínálatában fejlődő település képének erősítése (6. sz. kohéziós cél: Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése);

• Az éghajlatváltozás kihívásaihoz történő alkalmazkodás erősítése, környezet-, erőforrás- és energiatudatos gondolkodás terjesztése, a környezetbarát eszközök, technológiák, s megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása, a zöldfelület- és vízgazdálkodásban példamutató megoldások városi és térségi szintű terjesztése (4. sz. kohéziós cél: Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása minden ágazatban, 5. sz. kohéziós cél: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése);

• A város térségi szerepvállalásának, központi szerepköreinek és funkcióinak erősítése, a város kapcsolatrendszerének és marketing tevékenységének bővítése, a város és térsége együttműködésének kiterjesztése, új gazdaság és térségfejlesztési szövetségek létrehozása (9. sz. kohéziós cél: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem).

 
 
 

Városfejlesztési körzetek kialakítása:

 

Az egyes városfejlesztési körzetek meghatározásánál az adott városrész karaktere, területhasználatának módja, építészeti és társadalmi sajátosságai és a különböző típusú (pl. ipari, turisztikai, szolgáltatási, társadalmi-szociális, zöldterületi, környezetvédelmi, energetikai, lakókörnyezeti-közterületi, közlekedési) fejlesztési elképzelések tervezésbe történő beillesztése játszotta a legfontosabb szerepet.

A kialakított körzetek (10 db) a kulcs-, a hálózati- és az integrált projektek, valamint az akcióterületi tervek, programok, előkészítési terepéül szolgálnak, ezzel biztosítva, hogy az egyes beruházások, fejlesztések a terület helyi sajátosságainak (karakter, funkció, jellemző területhasználat) maximális figyelembevételével valósuljanak meg.

A városfejlesztési körzetek és céljai:

Történelmi városterület: A hétköznapok igényeit színvonalas módon kielégítő, de egyúttal színes, egyedi és erőteljes városi élményt is nyújtó belváros megteremtése, amely képes túllépni a történelmi Főtér keretein, előmozdítva a környező területek városképi, gazdasági és társadalmi megújulását

Széchenyiváros: A kisebb lakóterületi egységek változatos lakókörnyezeti fejlesztésével a lakótelepi jelleg személytelenségének oldása, a panelos épületállomány energetikai és homlokzati felújítása, a közterületek színvonalának emelése, a társadalmi kohézió erősítése

Északi lakóöv: A belváros jobb elérhetőségének biztosítása, ugyanakkor a hiányzó közvetlen haránt irányú közlekedési kapcsolat kiépítésével, az alközponti szerep erősítésével a belvárostól történő függés oldása, a területi sokszínűség megőrzése, a belső társadalmi megújuló-képesség elősegítése

Széktói intézményi és rekreációs terület: Az oktatás, a rekreáció, az egészségmegőrzés, az aktív szabadidő eltöltés és a professzionális sport legváltozatosabb lehetőségeit komplex módon biztosító kínálati rendszer megteremtése, teljes körű városi alközpont kialakítása a zöldterületi potenciál megőrzésével, minőségének javításával

Nyugati lakóöv: Funkciógazdag városi alcentrumok kialakításával, lakóterületi és közlekedési fejlesztésekkel a körzet belső területi kohéziójának és önálló karakterének erősítése, környezetbarát és innováció-orientált lakó- és vállalkozói környezetet létrehozása

Déli gazdasági öv: A lakó és gazdasági jelleg keveredéséből adódó hátrányok csökkentése, a barnamezős területek revitalizációjának előmozdítása, új fejlesztési területek (ipari, logisztikai) szabályozott és optimalizált módon történő kialakítása

Városperemi kertségek: Szabályozott közterület-hálózat kialakításával és a helyi ellátás kiszélesítésével a lakókertes fejlődés feltételeinek megteremtése, a kertművelési tradíciók értékőrző újraértelmezése, a táj karakterének megőrzése

Szatellit települések: Vonzó és élhető települési környezet kialakításával a lakosság helyi identitásának erősítése, helyi munkalehetőségek és szolgáltatások bővítésével a központi belterülettől való függés csökkentése

Speciális területek: A meglévő környezeti-táji adottságok megőrzése, azokhoz illeszkedő területhasználat és fejlesztési elképzelések megvalósítása, illetve az adott fejlesztési területekben lévő gazdasági potenciál minél teljesebb körű kiaknázása

(Tanyás) Külterület: A mezőgazdasági földhasználat prioritása mellett, a mezőgazdasági kultúrtáj értékeinek megőrzése, a térség eltartóképességének növelése, a termőföld védelme, a városellátó termelés szerepének erősítése

A stratégia célok elérését/megvalósítását szolgáló beavatkozások:

A fejlesztéseket 11 programcsoportba foglalja össze az ITS, majd ezeket az alábbi szempontok szerint csoportosítja:

Kulcsprojektek kiemelését az indokolja, hogy ezek azok a komplex, nagyobb volumenű fejlesztések, melyek megvalósulása un. indikátor hatással bírnak a város életében, elmaradásuk számos más fejlesztést is elsorvaszthatnak.

A tervezett fejlesztések évtizedes területi-, természeti- és épített környezeti-, gazdasági- és társadalmi problémára, fajsúlyos kihívásokra kívánnak komplex megoldást nyújtani.

Négy kulcsprojekt jól lehatárolható területi egységben (akcióterület) valósulhat meg. Egy projekt pedig érinti a város, sőt a térség egészét (integrált projekt):

integrált/kiemelt kulcsprojekt:

• A klímaváltozás hatásaira történő felkészülés, anyag-, energia- és környezettudatos fejlesztések programja

akcióterületi kulcsprojektek:

• Zöld város” modellprogram a Homokbánya területén

• Intermodális Csomópont kialakítása és környezetének városképi átalakítása

• Nyugati Városkapu” komplex barnamezős városrészrevitalizációs program

• A Főtér környezetében található műemlék-együttes funkcióbővítő megújítása

Hálózatos projektek: Kecskemét város kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődése szempontjából kiemelkedő fontossággal bírnak azok a fejlesztések, melyek a település egészét érintik, s a fejlesztés jellegénél fogva (műszaki, oktatási-képzési, szociális-esélyegyenlőségi, kulturális, energetikai, stb.), vagy területi sajátosságaiból, illetve hatásrendszerükből adódóan inkább tekinthetők hálózatos projekteknek, mint akcióterületinek.

A hálózatos projektek kiterjednek többek között a közút- és közlekedésfejlesztési, a gazdaságfejlesztési, a környezetvédelmi, energiahatékonysági, energetikai, szociális, esélyegyenlőségi és egészségügyi, oktatási és képzési, a kulturális és közművelődési, valamint a közösségfejlesztési programokra.

Az akcióterületekkel olyan területek kerültek kijelölésre, ahol az egyes fejlesztési elképzelések összehangolásával, harmonizálásával az egész városra kiható eredmények várhatók. Ezek alapján 12 akcióterület került lehatárolásra Kecskemét területén

Egyéb projektek: Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések elsősorban Kecskemét térségi szerepköréből és földrajzi elhelyezkedéséből adódnak:

Térségi szintű fejlesztési igények

• A Duna és a Tisza vízgazdálkodási jellegű programjaihoz, beavatkozásaihoz illeszkedve, a Homokhátság vízgazdálkodási programok megvalósítása

• A Tanyafejlesztési Program kiterjesztése

• közutak (M8-M44 autóutak) fejlesztése

• A vasúti közlekedés javítása (Cegléd-Szeged (140-es) vasútvonal fejlesztése; 145-ös vasútvonal (Kecskemét-Tiszakécske-Szolnok) fejlesztése, az elővárosi közlekedésbe történő szerepének növelése; Kecskemét-Bugac kisvasút megmentése, turisztikai célú fejlesztése)

• Közép-Alföldi Gazdaságfejlesztési Növekedési Zóna kialakítása és fejlesztése, Kecskemét és Szolnok gazdasági együttműködésének fokozása, a térség innovációs kapacitásainak fejlesztése keretében megvalósítandó programok (Közép-Alföldi vállalati együttműködési program, Innovációs fejlesztések a Közép-Alföldi Gazdasági Együttműködés keretében, Közép-alföldi Vállalkozásfinanszírozási Program, Közép-alföldi Gazdasági Együttműködés közúti közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése

Kerékpárforgalmi Hálózati Terv

A 2014-2020-as európai uniós kohéziós politika egyik tematikus célkitűzése a fenntartható közlekedés elősegítése, s így az ITS felülvizsgálata során a pályázati kiírásban elvárásként szerepelt a város kerékpárosbaráttá fejlesztésének vizsgálata. Ennek eredményeként egy önálló dokumentum, a Kerékpárforgalmi Hálózati Terv foglalja össze a jövőbeni feladatokat.

Mind a helyzetfeltárásban, mind a jövőbeni feladatok meghatározásában részt vettek a Magyar Kerékpáros Klub Kecskeméti Szervezetének tagjai és a Kecskeméti rendőrkapitányság munkatársai. A pályázatot Irányító Hatóság által kijelölt mentorok, mint közlekedési szakértők is segítették a szakmai megalapozottságát a dokumentumnak.

A tervben feltárásra került a város kerékpáros közlekedési jelenlegi helyzete, a legfontosabb problémák, javaslatokat tesz a megoldandó feladatokra, továbbá iránymutatást ad a beavatkozások végrehajtásához, ezzel segítve majd az elkövetkezendő időszak tervezését.

A dokumentumok teljes terjedelmükben elérhetők a www.kecskemet.hu honlapon.